A kötéssel való viszonyom nem mondható teljesen harmonikusnak... Gyerekkoromból hozott kötéstudományom ki is merült a sima/fordítottban. Két éve, amikor el kezdett érdekelni a horgolás, a kötés is megtetszett, de valahogy sosem úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerettem volna. Nagyon tetszenek a csipkekötött holmik, kedvenc tervezőm Keresztes-Kutas Ági. Gyönyörű dolgai vannak. De mégis úgy érzem, még nem jött el az én időm kötés terén. Időnként kötögetek, de legtöbbször mégis a horgolásban találom meg azt, amit annyira keresek.
Nyáron (többek között) ezen a felsőn dolgozgattam, még nincs kész, de már nem sok van hátra.
Még nem döntöttem el, hogy rövid-, vagy hosszúujjú legyen.
Egyébként ez az első nagyobb darab, amit kötök, ez előtt csak sapkákat, sálakat kötöttem. Meg persze kisfiam babatakaróját. Zsákbamacska a dolog, mert nem minta alapján készül, hanem csak ahogy jött... Fentről lefelé, körben kötöttem. Kétféle Alize bella fonalat használtam hozzá, és hármas körkötőtűt.
Ha elkészül, mindenképpen megmutatom a végeredményt.
Ha elkészül, mindenképpen megmutatom a végeredményt.











